... we get the whole spectrum in every Bubble.

.

nem szerettem gyerek lenni

valoszinuleg ezert nem sikerul soha felnonom sem

.

.

gondolom

semmi ujat nem mondok azzal, hogy

FASZOM

ELEGEM VAN

.

kibaszottul lehangolo, szomoru, elhagyatott erzes masodlagosnak (harmadlagosnak, jelentektelennek) lenni olyanvalaki eleteben, aki nalad mindenkoron az elso volt :(

.

ne is almodj rola orsi, te sosem leszel boldog, neked soha nem lesz normalis eleted.

.

"reggel hat ota varok arra hogy vegre sikeruljon egy jot bognom. Feljottem a szt.gyorgyre, a hegymagasi kapolnahoz, egy oraja ulok a kocsiban mert kiszallni sincs kedvem - fuj a szel - es akkor megerkezik es beall elem egy oktavia amibol kiszall egy rozoga neni es az otvenes fia. korbekiseri a kapolna korul, ucsorognek ott, majd j9nnek vissza, es akkor oket nezven eszembe jut: velem lesz-e vajon majd olyan, hogy ilyen oregen a fiam kiser fel a legkedvesebb helyemre? es a valasz meghozta a sirast is: nem...  :("

.

:(

.

barhonnan nezve, kettonk kozul enyem a nagyobb veszteseg. o csak azt nem kapta meg, ami sose nem is volt az ove, de en elvesztettem valamit, ami az enyem volt. egy kepet a lehetseges jovorol.

tolulnak es akadalytalanul zubognak fel a kepek, az elso este abban a hideg es ajtok nelkuli lakasban, amikor meeg biztos volt, hogy egesz ejjel nem enged el. egy reggeli gyorokon, kora nyaron a kut mellett. amikor festjuk a szobat. mennyi mindent 

es akkor beugrik a kerdes, ami multra jelenre es jovore is vonatkoztathato: "De Minek?!"

.

"ne bánts légyszíves." de ezt akkor ő már biztosan nem hallotta

.

hat en barmire szamitottam volna de erre sohasem.

big fat sadface.

.

mert

semminek nincs semmi értelme

.

ma reggelre szembejött.

no lám, hát neve is van. mindamellett, hogy tökéletes leírás.

Alexithymia. n. The inability to verbalize your emotions or lack of emotional response. Difficulty in experiencing, expressing and describing emotion. A failure to express feelings either verbally or non-verbally, especially when talking about issues that would normally require an emotional response. Poor modulation of feelings, significantly reduced intensity in emotional expression. 

..

nem, ugy latszik tenyleg nem valo ez nekem, hiaba eroltetem... ez a parkapcsolatosdi... keptelen vagyok ugy szeretni, ahogy az elvarhato, es keptelen azt adni, amire ebben szukseg lenne. inkabb be kellene mar latnom, hogy az erolkodes csak meginkabb ront barmilyen helyzeten. 

csak bantani es megbantani tudok.

mindenkit, aki szeretni vagy adni probal.

.

I am chasing something that does not even exist in my world. 

.

azt mondtam már, hogy

az idő előrehaladtával, ahogy így idősebb leszek, egyre jobban rühellem az embereket és the humankind in general?

gyereknek sem voltam egy éppen társaságközponti és társaságkedvelő ember, ez azt hiszem mostanra csúcsosodott ki teljes valójában.

erről jut eszembe, makkoshetye, öt darab ház egy 'T' zsákutca földutas végein, amiből egy lakatlan és kettő üresen álló eladó. erősen gondolkodom.

.

well,
ezek szerint ennyi.
három hónapot bírok ki nyugalomban-békességben, mielőtt újra elkezdenék kattogni meg feszülni és hiányolni a drámát, a stresszt, a kiborulást, a vitákat. amiket ki is provokálok így-vagy-úgy.
bravo.
más is el szokta képzelni, hogy milyen lenne az élete egy (kettő, három) párhuzamos létezésben? vagy csak én vagyok ennyire ennyire?

.

vajon
mennyire ismerhet, ha a kétmondatos email második mondata az, hogy "Ne kattogj!!!!"

.

persze mit is várnék, meg aztán pont én ne panaszkodjak, de miért van az, hogy az érzelmi és a fizikális dolog rendre nem fedi egymást a kibaszott életemben? ennél virágnyelvebben nem tudom megfogalmazni, de persze hát miért ne írnám le: vagy baszunk vagy szeretjük egymást.

.

hát ja.
megint ott, egy gardróbszobában hagytak, ahol magassarkú cipőket rendezgettem a mályvaszín padlószőnyegen szorosan egymás mellé, hogy aztán majd lefényképezzem őket valami magazinnak wtf. a rendezgetés közben gondoltam, hogy akkor már felpróbálok egyet, a legmagasabb sarkút - volt vagy tizenhét centi -, hogy milyen benne a létezés. de csak fél párig juotttam, és bár egyáltalán nem volt furcsa érzés, felállni nem mertem benne.
és akkor az jutott eszembe, hogy például kampányolhatnék a nők azon jogáért, hogy igenis legyenek teljesértékű lénynek tekintve akkor is, ha a fancy buliba nem ribancnak öltöznek miniszoknyában és maxihhs-ben és full bálisminkben, hanem mondjuk miért ne vehetnének fel ők is egy elegánsabb sötét farmert egy pihepuha lapostalpú hasítottbőr cipellővel és galléros pólóval, mint a férfiak. nem azt mondom, hogy most ilyet nem lehet, hanem azt, hogy ha nő így tesz, akkor se nézzék már ki vagy le vagy semmibe. úristen, lehet, hogy ott helyben bele is zúgnék egy ilyen csajba.
na ilyenek.

azt meg magam sem értem hogy gondoltam, hogy hirtelen felindulásból méretek nélkül veszek sok össze nem illő függönydarabot és majd én összevarrom - a beszegés még hagyján, de hogy a büdösfaszomsem tudja összeilleszteni őket, az már eléggé kurvaélet.
főleg annak a tükrében, hogy csak a jóisten tudja azt még, hogy idén egyáltalán eljutok-e két napra györökre, áldassék a szent neved örökké egy és igaz királyunk.
erre a projektre még alszom egyet.

és végül nem tudom hova tenni vadidegen emberek olyanféle jóindulatát és kedvességét, hogy ismeretlenül felajánlják a segítségüket. egyelőre I'm ashamed to answer her, mert mégiscsak hogyan venné ki magát egy olyan visszamail, hogy köszi, de egyelőre még a dön... és amúgy meg még cvm si... szóval na.
ez az a fekete fullbody latex szado szett, ami fél mérettel kisebb lévén pont annyira szorít csak, hogy egy enyhe de konstans oxigénhiányos állapotot idézzen elő bennem, ami sokmindenben akadályoz, de a külvilág számára - miután ugye azt nem kell mondanom, hogy mekkora a sötétség és milyen jó vagyok camouflage-ban - tökéletesen észrevétlen.

ez az isoprinosine ha tényleg ez okozza ezt az enyhén high on border of stoned állapotot, akkor nemakaromabbahagyni! ráadásul menstruálok is, ami amúgy nem meglepő, mert a hónap jobb esetben csak tizenöt másik napján általában is.

"minek él az ilyen", szokták mondani

.

"aztán valamit csinálj az agyaddal a következő két napban légyszives."
azonnali, valamelyest tudattalan válaszreakcióm a lépcsőn lefelé menet egy feltartott, majd halántékhoz emelt mutató- és középső ujj halk 'phááung' hanggal kísért finom és apró rándulása.
shoot me in the head shoot me in the head - loopolt még bennem pár percen keresztül, mint egy mantra..

.

jó, akkor itt most lehet, hogy elnézést is kérek egyúttal, de meggondoltam magam, nem akarok én senkinek lenni sem a fél-, sem akár az egész segge vagy amolyan -félesége.

meghagyom ezt azoknak, akik komolyan azt gondolják, hogy ennyi teszi teljessé az életüket.

továbbra is hányok a boldog párok látványától, és ez tudom talán nem normális a normális világban, de nem akarok (vagy nem is tudok?!) tenni ellene.

felőlem annyi partit rendezünk, amennyit nem szégyellünk és ott, ahol nem szégyelljük, oda megyünk utazni, ahová csak akarunk (leginkább sehová, mert sosem lesz annyi pénz a zsebemben) gyászút vagy üzleti vagy akármilyen címen, de nem - és ebben egyre csak biztosabb vagyok -, nem akarok én sem klasszikus, sem hagyományos, sem  vidéki, sem romanticizáló, sem rendhagyó, sem téli, sem stílusos, sem semmilyen "since we've been fucking for some time, let's give it an official camouflage" eseményt és dolgot.

engem ne mentsen meg senki, akit én nem szeretnék

.

hello
HELLO!

"...At first, I'd try to explain that it's not really negativity or sadness anymore, it's more just this detached, meaningless fog where you can't feel anything about anything — even the things you love, even fun things — and you're horribly bored and lonely, but since you've lost your ability to connect with any of the things that would normally make you feel less bored and lonely, you're stuck in the boring, lonely, meaningless void without anything to distract you from how boring, lonely, and meaningless it is. ... It's a strange moment when you realize that you don't want to be alive anymore. If I had feelings, I'm sure I would have felt surprised. I have spent the vast majority of my life actively attempting to survive. Ever since my most distant single-celled ancestor squiggled into existence, there has been an unbroken chain of things that wanted to stick around. ... And every direction was bullshit for a really long time, especially up. The absurdity of working so hard to continue doing something you don't like can be overwhelming. And the longer it takes to feel different, the more it starts to seem like everything might actually be hopeless bullshit. ..."

tökéletes leírása a dolognak, minden pontján hibátlan.

.

nem is kellett sokat várni...
na nem mintha vártam volna

.

you know what? FUCK YOU if you dare to judge me, if you dare to say any shit bad word about me, fuck you if you are so narrow minded that you dare to have the right to humiliate me IN ANY FUCKING WAY. because you know what, you are not any better than me, you are a fucking even less noone than I am, your fucking life is desperate because only fucking YOU and not me, and you have never ever reached further than I did and you know what, you never will, because you are so fucking BLIND and hard and stiff and OLD.
you are the evil not me, you are the creep, you are the motherfucking dishonest piece of shit with all his fucking hidden secrets, you are the one who doesn't know what is honesty, what is a real and open communication, what is respect, what is empathy, and you are the one who does not have and ever had even an idea about what is a real RELATIONSHIP and what does that mean being EQUAL. because man, I'm telling to your deafness and numbness, life is not a competition but it is a fucking teamwork which you don't even understand the meaning of this word. because you are afraid to face the truth and especially facing with your fucking self.

.

mekkora ellentmondás már az, hogy minden nap emlékeztetnem kell magam a rossz dolgokra ahhoz, hogy képes legyek a jók felé fordulni

kutyából nem lesz szalonna

.

SOHA SEMMI NEM LESZ MÁR JÓ.