... we get the whole spectrum in every Bubble.

.

"she can drink like a fish without black-out"

nos ha ettől lesz valaki jó nő és tesz mégnagyobb pozitív benyomást valakire akkor...

They all ask me to jump
to invigorate and to play soccer,
to run, to swim and to fly.
Very well.

They all advise me rest,
they all send me to the doctor,
looking at me a certain way.
What happens?

They all advise me to travel,
to come and to leave, to stay,
to die and not to die.
It does not matter.

They all see the difficulties
of my surprised bowels
by awful X-rayed portraits.
I do not agree.

They all sting my poetry
with relentless forks
seeking, without doubt, a fly,
I Am afraid.

I am afraid of everyone,
of the cold water, of the death.
I am like all the mortals,
unavoidable.

And for that, in these short days
I am not going to pay attention to them,
I am going to open myself up and shut myself in
with my more perfidious enemy,
Pablo Neruda.       

.

.

mondjuk néha elgondolkodom azon hogy mi a picsának írom én ezt a blogot egyáltalán
lehet rajtam nevetni, vagy lehet ettől jobbnak többnek sikeresebbnek érezni magát
vagy csak sajnálni szegényt
hogy biztosan mental
csak a részeg és másnapos szarok ömlenek úgyis mindennap másnap meg a sirámok
a szerencsétlen tétlenkedés és tipródás
önmarcang és zéró önbecsülés
hello darkness my old friend

és a gecisok dezsavü az elmúlt napokban

.

az őszintének lenni és az igazat mondani között egy világnyi a különbség.

.

ketfele tipus van: akik kapnak oleleskor es akik fogynak. en az utobbihoz tartozom, ezert sem szeretek barkivel olelkezni. nekem minden helytelen vagy nem helyenvalo idegen oleles kenyelmetlen, mert erzem, hogy kivesz belolem. (persze az is lehet, hogy csak az van, hogy az en csaladomban sosem olelkezett meg puszilkodott senki senkivel, igy nem tanultam meg hogyan kell rendesen olelni - hogy az öl es az öl meg az ölel kozott milyen tartalmi eredet kozos van, arra jo lenne rajonni)

.

do you love me?
ehhhmmm?
do you love me??
I.don't.know... do you love me?
yes I do.
...I don't believe you.

 ...
aztan elszabadult a pokol: kiszallva a kocsibol par masodpercnyi tetlen tiprodas utan kitort belolem a zokogas, a kurva fanta, meg a feszultseg, es foldhozkurtam a vizet is, amiert elotte harom mozdulattal hajoltam le, a friest es a burgert meg mar tartani nem birtam es egyszeruen .elengedtem. a kezembol mikozben azt mondogattam, hogy "I've never lost it before" - amit arra ertettem, hogy a tartasomat, azt, hogy nem sirok igy masok elott, nem teszem magam lathatova, nem nyilvanitok ki nyilvanosan ilyen erzelmeket, ilyen gyengeseget. de elvesztettem, es olyan volt, mintha nem csak a krumpli csuszott volna ki a kezembol, hanem minden, amihez ragaszkodtam, amirol azt hittem, hogy az enyem, de tul neheznek bizonyult...
hogy ertette-e, nemtudom, talan igen, de felek, hogy talan mashogy, mint en.
tudom, hogy nem a fantarol szolt ez az egesz.

.

"
You may be having trouble expressing yourself to someone you care about. Whether this is a family member, a friend, or a romantic partner, you are feeling stifled when it comes to conveying your deepest thoughts and feelings. It may be the equivalent of writer's block. You know it's in there, but you just can't put it into words, and the harder you try the more frustrated you become. But there is no rush to say what you have to say. Release the pressure. When you're ready, it will all just come to you.

There is some truth that you may not want to face right now. It involves a difficult realization, and it could require you to put in more effort in a relationship that isn't going all that well. Maybe that truth involves something you did or said that you would love to take back, but can't. However, even though you can't take it back or redo it, you can find a way to make amends. The first step is to acknowledge what happened, and to address it with the other person. From there, it will all get easier.
"

.

I am not an outsider - I am a visitor on this planet.

.

orsi, egy seggel sosem fogsz tudni két lovat megülni!

.

teljesen mindegy mi a valaszom a kerdeseire, mert NINCS JO VALASZ, igy aztan szepen-lassan le is szoktam arrol, hogy egyaltalan valaszolni merjek, igen, kialakitotta bennem a felelmet, valamifele allando stresszt, ami miatt nincs is azon mit csodalkozni, hogy titokzatosnak tunik az egesz eletem a szamara.

nem mellesleg meg úgyis csak másfél mondatig képes figyelni arra, amit mondok, és vagy az a válasza a mondandóm befejeztével, hogy 'bocs de ebből most semmit sem értettem'.

de nézzük a jó oldalát: andreának ezentúl már nem kell a telek végéig elmennie és akrobatikáznia, ha cigit akar kunyerálni bentről reggel, amikor meghallja, hogy beszélgetünk. (én meg nem tudok már félpucéran jógázni a kertben, ahogy napozni sem, ahogy jóízűen reggelizni sem, miközben hallgatom a pármondatokat az elhaladóktól, és cigizve kávézni félkómában egy szál bugyiban, és a kutyák sem fognak tudni nagyobbnak hallatszani, mint amekkorák a sövény takarásában, és esténként majd belátni az előszobába, amikor ott ücsörgök az asztalnál, vagy zuhanyzás után ruha nélkül csattogok ki a fürdőből) és egy ideig biztosan fogok tudni úgy tenni, mintha még mindig ott lenne a sövény, na de a madaraim?

.

nem gondoltam volna, de ez még annál is szomorúbb, mint amit remélni mertem... :(

.

ma megvolt a harmadik WTHF is.

.

úgy látszik jó 'szolgálatot' tesz a dreamcatcher.

"minden ejszaka, amikor almodok, gyorokkel almodok. minden.egyes.kikurt.ejszakan.

most pl a rendelo elotti kis dombon alltunk, meg a regi allapotaban, ott allt egy nyitott zuhanyzo, lezuhanyoztam, a soveny el volt mar bontva, de csak a kulso sor, anyamtol kerdeztem van-e tiszt.b-je, elkezdte keresni de eluntam es mondtam inkabb hagyja, nincs turelmem megvarni es mar keso delutan van, bementem a kulcsaimert, hogy lemenjek a partra, a kulcs nehezen fordult a zarban es a bejarat elol meeg a regi helyen volt, feher ajtoval, aztan a szomszed pakolt hosszu villanyoszlop-ronkoket kifele, ott allt egy szoke srac, borostas, szelesvallu, jokedelyu, mosolygos, elkezdtunk beszelgetni, a kezemben egy bogre kakao, amit szivoszallal ittam, mondtam neki, hogy a partra indulok, megkerdezte, hogy elkiserhet-e, mondtam, hogy persze csak otthoniak ne lassak, lefele mentunk a kis utcan es a regi telkek meeg nem voltak beepitve, piciny kaszalok voltak a helyukon, lemeno nap, a kastely mogotti kemping helyen is csak regi kis hetvegihazacskak alltak, es akkor jobbra mutattam, hogy 'uuu, nezd, puha ret, _fetrengjunk_ benne' (erre a szora nagyon emlekszem) mert olyan melegen-szepen sutott oda a lemeno arany nap, es ennek a srac nagyon megorult, hogy mennyire jo ilyen termeszetesnek latni valakit. Amugy vegig atkarolt ahogy gyalogoltunk es ereztem a teste meleget es a nyugodtsagat, meg azt, hogy szinte vedelmez, mikozben csak finoman, puhan olel. Az arca sokszor volt kozel az enyemhez, igy meg tudtam figyelni a reszleteit.
Aztan meg valaki felolvasott egy nagy papirrol valami versfeleseget."

.

vannak azok a napok (hetek hónapok) amikor minden gecire fos és nem látsz ki a hullámok fölött, ugye megvan? na olyankor kívánom azt, hogy bárcsak ne látnék annyi mindent, bárcsak ne értenék annyi mindent vagy még kevesebbet, mint amit, hogy bárcsak lennék sokkal egyszerűbb, a mindennapi szarokkal ahelyett, hogy a nagy semmiben azon rágom magam, mitől lehetne a lehetetlen jobb...

.

ha utálom a vodkát, de arra még ráiszok jaegert (amit mégjobban) és lezárom rummal (ami tudom, hogy szar), akkor ne csodálkozzak ugye, ha másnap levegőt sem bírok venni, nemhogy a vécéig elmenni?

.

g tegnapelőtt délután összepakolt és szó nélkül elment, és csak egy dolgot felejtett itt, egy bőröndöt benne az összes ruhájával... ez a csaj, ha én nem vagyok százas, akkor ő még csak ezres sem, pedig én is csináltam már cifra dolgokat, de ő túlszárnyal mindenkit - ennyire instabil, életképtelen de élő lénnyel még nem találkoztam. baszdmeg, kezet fog velem, és nem 'hi' vagy 'bye', esetleg (amit amúgy nem szeretek) megölel.
na vajon ki bírja tovább itt kettőnk közül?

.

köszönöm a reggeli ébresztést, azóta van mogyorónyi, epével telt érzés a gyomromban