.
do you love me?
ehhhmmm?
do you love me??
I.don't.know... do you love me?
yes I do.
...I don't believe you.
...
aztan elszabadult a pokol: kiszallva a kocsibol par masodpercnyi tetlen tiprodas utan kitort belolem a zokogas, a kurva fanta, meg a feszultseg, es foldhozkurtam a vizet is, amiert elotte harom mozdulattal hajoltam le, a friest es a burgert meg mar tartani nem birtam es egyszeruen .elengedtem. a kezembol mikozben azt mondogattam, hogy "I've never lost it before" - amit arra ertettem, hogy a tartasomat, azt, hogy nem sirok igy masok elott, nem teszem magam lathatova, nem nyilvanitok ki nyilvanosan ilyen erzelmeket, ilyen gyengeseget. de elvesztettem, es olyan volt, mintha nem csak a krumpli csuszott volna ki a kezembol, hanem minden, amihez ragaszkodtam, amirol azt hittem, hogy az enyem, de tul neheznek bizonyult...
hogy ertette-e, nemtudom, talan igen, de felek, hogy talan mashogy, mint en.
tudom, hogy nem a fantarol szolt ez az egesz.
