... we get the whole spectrum in every Bubble.

.

szerintem

.

ma meg telihold? vagy miafasz?!?

de legalább helyettem is van, aki meghallgassa az este nyolcas harangszót

a kovethetetlen es oknelkuli hangulatvaltasok a vicces kedvesbol a hirtelen ordenare kotozkodos faszfejbe

.

nem tudom megtenni, képtelen vagyok átadni magam, miafasztörténikvelem? azon igyekszem, hogy minél tovább elhúzzam és megússzam azokat a helyzeteket, ahol közelebb kerülnénk egymáshoz... számolom a sérelmeimet, tíztől visszafelé
múltidő-illata volt az arcának...

.

ohh baby, have you ever tried to fix a broken glass?
volt egy kávéspoharam, ajándékba kaptam egy párat, szeretésből, olyan igazi restis, nem a nyolcoldalú, hanem a hatos, az igazi, minden reggel forró tejbe kiskanál kávé, aztán fogta magát és eltörött, szó nélkül, apró kristálydarabokra, okosan, nem olyanra, ami láthatatlan szilánkokat hagy maga után, és akkor azt gondoltam lehet ebből még pohár, és újságpapírba csomagoltam, nembaj, ha nem hatoldalú lesz, csak legyen, jobb lesz, mint előtte, mert ilyen nem lesz másik - és aztán évekig költöztettem, úgy, újságpapírostul, sosem csomagoltam ki többet, míg egyszer aztán már nem jutott eszembe többet, hogy merre van....

megyek, holnap vízre dobom az üveggolyókat.

"so long, and thanks for all the fish."

.

aztán még ezen is gondolkodtam:

"vajon hany ember eleteben jatszottam fontos szerepet?"

.

memo tegnapról

"hogy korral jar-e, nemtudom, de azt hiszem egyre inkabb hiszek (bizok?) istenben, vagy valamiben, ami vigyaz es utat mutat, vagy kerdeseket ad, hogy magam oldjam meg a dolgokat. tapasztalast leginkabb, feladatokat, elrendezest, hogy a vegen egy egyszeru, tiszta kepet kapjak arrol, hogy miert is volt ertelme az eletemnek."

.

memo 3rd of nov

"arrol, hogy vega csavom legyen valaha is, mar ketezerhatban lemondtam. azt hiszem aghnal is csak ez ert jo sok pontot a szememben, amikor megismertem... az ember hajlamos az almai utan kapni, meg akkor is, amikor az csak tavozoban uszik el elotte.
aztan lemondtam arrol is, hogy valami szamomra ertekes szakmat uzzon, vagy olyat, amihez nekem valaha barmi kozom is legyen
es arrol is lemondtam, hogy szamomra idealisan nezzen ki
most lassan arrol mondok le, hogy lesz nekem egyaltalan valaha igazi csavom
olyan, aki legalabb egy dologban olyan, mint amire mindig vagytam"

.

amikor megláttam, hogy apám írt nekem egy emailt, egy napig nem is mertem megnyitni. nem azért, hogy bármi olyan lenne benne - gondoltam talán csak azt kérdezi, hova tettem a györökkulcsot, vagy mit mondott robi a bogármester amikor beszéltem vele -, hanem a tény maga, nem fért a képbe - apám.nekem.levelet.?! merthogy a tárgy így szólt: 'levél az utazónak'. még sms-t sem kaptam tőle soha, nembeszélve arról, hogy sosem hívott fel csak úgy azért, hogy megkérdezze, hogy van a .lánya. ... tulajdonképpen eléltünk egymás mellett harminckét évig. erre jön egy levél, abban a pillanatban, hogy végre 5000km-re kerülünk egymástól.

levert a hideg, amikor elolvastam (nem akarom bemásolni, elnézést).
és aztán a bennem végigfutó gondolatok és lehetséges magyarázatok, sorban:
- lehet, hogy mégiscsak szeret
- lelkiismeretfurdalása van, mert a hugomat mindig is jobban
- alig várta, hogy végre lelépjek
- rájött, hogy nem lesz ott senki, akit ugráltasson, amikor már majd ennél is infantilisebb lesz
- halálos beteg, és utolsó utáni kétéségbeesésében elkezdte menteni a menthetőt.

ezek szerint nemcsak ő nem jó apa, hanem én sem vagyok jó lánya.

.

valami napkitörés lehetett tegnap, mindenki ordenáré fasszá változott hirtelen

.

kap tolem egy csokit az, aki megfejti, hogy hogy lehet az, hogy amikor itt vagyok, akkor az elso naptol kezdve mindig tokeletesen mukodik az emesztesem (mar ha tokeletes alatt a napi rendes, reggeli es amugy ketszeri szarast ertjuk - masik csoki meg azert jar, ha megmondja valaki, miert tor ram gyomorszajbol indulo oklendezes es hanyinger idorol-idore, teljesen kiszamithatatlanul)

.

azert arra kivancsi lennek, hogy vajon tibor aka cm kiskonyveben sikernek lettem-e elkonyvelve
(az ablakon kilapatolt penzt illetoen persze biztosan)

.

a fák nem képesek magasabbra nőni a házaknál... :(
(pedig a mi kertünkben legalább hat olyan fa van, ami feljebb ér, mint a tetőgerincünk)

színek sincsenek, csak az az egyforma puha barnás sárgaság mindenen

.

hadd ne mondjak inkább semmit

.

Arthur Rimbaud - Érzés

Megyek majd - rámborul kék nyári alkonyat -

szilándó búza közt, a fű sarját taposva.

Álmodom. Esti hűs frissíti talpamat,

födetlen üstököm szelek hulláma mossa.

Így megyek - gondolat és cél nélkül, vakon,

de lelkem végtelen szerelem járja mélyen -

így megyek, vad cigány, úttalan utakon,

boldogan, mintha csak egy asszony járna vélem.