.
ja azt mondtam mar, hogy a hullamoshaju kocsmaros a petike, vagyis petike a hullamoshaju kocsmaros? petike nem olyan okos (es ez kibaszottul bekepzeltnek hangzik a szambol), viszont nagyon jolelku es kedves. elviselte a gyilkos masnapom, sot, probalkozott, hozott sutit is, hatha...
es most, hogy mar van helyi forrasom, ujabb lokal informaciokat szereztem: a trafikos nonek nem a fia a pult mogott ulo kerekfeju mammogos arc, hanem a csavoja (laza huszonpar ev kulonbseggel, de mar husz eve egyutt...)
aztan a maxikutyas neni tul van mar a nyolcvanon, es maxikutya1 ugy halt meg, hogy veletlenul leesett a tetorol...
valamint harom csalad alkotja a falu magjat (az egyik a ban, a masik kettot nem birtam megjegyezni), es ezek szaporodtak egymas kozott generaciokon keresztul, igy nem csoda, hogy a helyiek kozott sok a 'furcsa' elem.
na es gyanus is lett volna ha nem, de bejatszik egy kis thaibox (ehh) is abba az idealis testfelepitesbe, nem csak a heti otven kilometer futas... szoval ezt akkor majd meg atgondolom, hogy akarok-e futni.. :D
annyira hihetetlenul kurvajo az ido, hogy futeni sem kell a hazat, ejjel kettokor egy szal puloverben lehetett hazasetalni. retroparti a kocsmaban, no comment...
nagyon szep es finom kezei vannak, tokjo. emlekszem, .a. kezeit mennyire nem szerettem, puhak voltak, gyengek, es mindig nyirkos-hidegek. .b. kezei meg kicsik, tul hegyes ujjakkal, es sosem tudott tenyerrel fogni. de petike szeret, es jol is tud simogatni. gaz vagyok?!
ha nem fajna a fejem, most elmennek kirandulni. na de egyedul is, meg nyugosen is, tuti az lesz, hogy ezzel telik majd el az egesz nap:
(teraszon lazulos kep helye)
CSEND VAN, GYONYORU.
