.
most már legalább tudom, hogy hol van az a hely, ami után mindig honvágyam lesz, ha éppen nem vagyok ott... úristen, szerelmes vagyok egy olyan helybe, ami valós és létezik, ahol ha rossz is jó, ahol minden évszakot szeretek, ahol minden nap van valami felfedeznivaló, ahol elviselem a csendet, ahol nem zavar a magány, de ahol el tudom magam képzelni valaki mással is, ahol sosincsenek túl sokan, ahová mindenki csak látogatóba jön, így megmarad a privát szférám, az a hely, ami végérvényesen részévé lett kis zörgő-sebes szívemnek, utcástul, partostul, dombostul, állatostul, emberestül, fástul, mezőstül, gyümölcsöstül, harangszóstul, esőstül, napsütésestül, múltostul, jelenestül, jövőstül...
