.
és hát valljuk be, hogy mennyivel egyszerübb és világosabb lenne minden, ha mindig hallgathatnánk a megérzéseinkre, és azok szerint cselekedhetnénk minden helyzetben. nekem senki ne mondja, hogy most is lehet, mert nem, mert most mindenki időhöz kötött, meg mindenki szabályokhoz igazodik, és elvárások vannak, és megfelelés van, mert állítólag társadalom csak eszerint tud müködni - szerintem meg kurvára belülről rohaszt az a tény, hogy el kell legyünk fojtva odabent azért, hogy a nagy kép messziről tekintve (és vajon ki nézi?) kiadhasson valami ideálisnak tünő rajzot.
