.
heh.
csak az volt meg, hogy terhes vagyok, aztan meg mar a karomban a gyerek, de akarhogy probalok visszaemlekezni a szulesre, nem megy. nincs meg a fajdalom, az erzes, az, hogy mennyi ideig tart. mintha amnezias lennek arra az idoszakra. szoval a gyerek a karomban, merg a korhazi agyon ulok, ismeros mellettem. szoptatni kell. valamiert csak a jobb mellembol sikerul, kicsit frusztral. mielott tovabb probalkozhatnek, el kell indulnom. a gyereket polyaban a sotetnarancs hatizsakomba teszem es nekiindulok. az ady tertol megyek a petofi utcan a paragvariig onnan a konyvtarhoz, es mintha haboru lenne, legalabbis kihalt az utca. beerek egy epuletkomplexumba, ahol eloszor megnyugszom hogy vegre mindjart celban, de ahogy haladok a folyosokon, egyre jobban bizonytalanodok el. mar egy csomo ido eltelt es csak nem erek oda, sot, mintha labirintus lenne, ajtok, folyosok. zsakutca, csak lefele lehet menni, hat elindulok, onnan csak fel fogok tudni menni valahol. beerek eg ynagy csarnokba, szerelomuhely, ehes vagyok, az akna nyitva, fiuk es ferfiak dolgoznak. eligazitast kerek toluk, feliranyitanak egy lepcson, magabiztosnak tunnek. elindulok, de nem oda vezet a folyoso ismet. itt mar ketsegbe vagyok esve, amikor vegre meglatok egy feher kopenyes embert, es ugyan nem ertem oda ahova akartam, de mar nem birom tovabb es megallok. eszembe jut a gyerek, hirtelen belemnyilall a ketsegbeeses, es jo a sejtesem, o meghalt utkozben. ahogy veszem ki a taskabol, igen picike lett, egy tenyernyi, es hideg, nyirkos, szurke es elettelen a teste. probalom dorgolni a hasat es a karjait, latom a fenytelen tekintetet es tudom hogy nem tudok mar mit tenni, valoszinuleg az ehsegbe halt bele. hatalmas buntudat uralkodik el rajtam, hogy kaptam egy nagy, egeszseges gyereket, aki miattam halt meg. probalom a korulmenyeket okolni, de elnyomja az onmarcangolas.
aztan wurzel, aki kispatkany, csapzott es vekony, de bujos, nem tudom megvedeni a kulvilagtol, eszreveszem, hogy hianyzik a farka. felveszem o meg csak bujik, latom rajta hogy nincs jol. megprobalom betenni dgy ketrecbe es elmagyarazni eki, hogy ott biztonsagban lesz, de kijon belole. latom, hogy huzza a jobb mellso labat. ovatosan felveszem, es akkor mintha azt mondana, hogy szeret, meleg a teste. ejszaka van, sirva kerdezem hogy elvigyem-e orvoshoz, de o csak razza a fejet. kerdezem, hogy tul fogja-e elni az ejszakat, hiszen rossz allapotban van, de o nyugtat hogy nem lesz baj, reggel menjunk. sirok es felteszem a regi zold nyikorgo rugoju agyra, alig varom a hajnalt. elalszom. arra ebredek, hogy valaki alufolian hozza a kis testet, az ejjel elpusztult. es en ott jovok ra, hogy wurzelt szerettem a legjobban.
