.
eat something, please.
.
eat something, please.
.
és tessék, tadamm, a csávóm (?) pontosan olyan, mint apám. (leszámítva a hirtelen haragot és kitöréseket)
HAHHHHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAA A CSÁVÓM??? AKI KÉPES VOLT GENNYESEN ALJAS MÓDON ÖSSZEFEKÜDNI VALAMI KURVÁVAL??? HA.HA.HA.HA.HA. anyuci pici fia, végre megfelelsz neki, végre az elvárásainak megfelelően cselekszel, végre megint büszke lehet rád...
.
a depresszio tulajdonkeppen egy kurvajo dolog, mert olyan szinten izolal, hogy a kulvilag zavaro esemenyei gyakorlatilag egyaltalan nem jutnak be. tudomas az van rola persze, de nem hat. vagy nem kozvetlenul. mindenesetre ez akkor tunt most fel, amikor harom napot kellett otthon toltenem, es dobbenten allapitottam meg, hogy en ezt hogy a faszba birhattam elviselni majd' ket evig. aztan beugrott, hat persze, a depresszio! eletem megmentoje, aldassek a lete.
.
na lassan csak minden nő és asszony állapotos lett a környezetemben...
helyes-helyes, nehogy fogyjon a magyar! helyettem is, köszi!
.
szoval nem tudom elmagyarazni, hogy miert, de nekem hori nem jon be. oke szep jo meg tenger meg feher sziklak es kozepkori hazak es kis utcak es sok gyumolcs meg zoldseg de valami borzasztoan hianyzik belole. valami, ami lehet csak engem nem fogott meg, de nekem az egesz olyan idegenul lelketlen.
more balkanic less mediterranean.
.
az elmult egy het tanulsaga :
full riszpekt anyamnak, amiert eddig es meg mindig birja, valamint hogy ha apam ebben a tempoban tolja tovabb, akkor nem adok neki meg tiz evet se
mondjuk addig is birni kell valahogy es az lesz az igazan kihivas.
legoszintebb kimondatlan kijelentesem az, hogy nem szeretem az apamat.
.
tobb mint egy honapja nem dugtunk. <p> akkor is csak veletlenul, o az alkoholtol, en meg ketsegbeesesemben. bravo, same shit different ...
.
három (3) (drei) (three) hónap. inkább nem kommentálok hozzá semmit.
.
legszivesebben a foldhoz baszkodnam a porszivot, a kibaszott fejjel es femcsovel egyutt, ha nem lennenek alattam a budosek. igy csak hagyom a faszba, aztan remelem egy honap mulva mar bokaig ero mocsokban fogunk gazolni es az aprolofasz bogarakat soporjuk le az agyrol es a falakrol, de az hetszentseg, hogy a faszom porszivozzon, mert en sicher hogy tobbet nem.
kicsit sok bennem a felgyult feszultseg. belul orditok, de nehogy aszidd, hogy ezzel meg van oldva barmi is.
.
gondolkodtam es arra jutottam, hogy NEM, NEM MAGASAK AZ ELVARASAIM, kurvara vannak prioritasok amik talan nem fekszenek a nagy atlagnak, de igenis hogy kurvara nem kell nekem minden faszt tovig benyelni, csak mert a kislanyok a tornasorban is azt csinaljak. faszomba, elegem van es DUHOS vagyok.
.
a fasznak kell nekem masokra hallgatnom, harmincnegy ev alatt mar megtanulhattam volna..
and then when i am bitching, i am the shit again, the one who is unable to accept the fucks as they are. yes girl, you are on the wrong end of the cock again.
worthless life it is.
.
nincs abban semmi meglepő,
hogy úgy viselkedek, mint egy baszatlan picsa, hiszen egy baszatlan picsa vagyok, amiről ráadásul csakis én tehetek.
.
de ki az a PintérBéla? és mik a Titkaink?!
mindenesetre megcsillagoztam, hogy mit írok rá (vagyis hogyan), azt még nem tudom.
.
vagy
az is lehet, hogy csak nekem túl nagyok az elvárásaim ezt a kapcsolatot illetően. nem tudom eldönteni azonban, hogy jogosan, vagy pusztán önzőségből. mindenesetre nem nagyon tudok olyan időszakot felhozni emlékeimben az elmúlt hét évből, ahol ne forgott volna fenn megcsalás esete ilyen táv alatt. innen nézve viszont jogosak a magasabb elvárásaim is, nem?
a kurva nyár meg már megint túl gyorsan és hirtelen ért véget.
.
nemtudom. de biztos, hogy velem van a baj es bennem van a hiba. hogy a faszer nem vagyok turelmesebb vagy megerobb vagy mittomen. hogy fennakadok dolgokon ahelyett hogy szarnek bele es tocsognek az ures agoniaban. faszsetudja. de biztosan velem van a gond. kurvara biztos.
.
olyan, mint egy vírus: először csak budapesten éreztem, aztán lassan de ütemesen hatott ki a környezetére, elérve a velencei-tavat, és most már ott van a legnyugatibb csücsökben is - nem lesz ez így jó sehogysem. ide már nem elég az ignorance, a mosolyálarc, a barátok burka, a naponta bejárt útvonal, nem elég a sör és a vodka, nem elég az a pár hétnyi napsütés sem, ahogy nem elég a zárt ajtó mögötti harminc négyzetméter, meg a kocsi, ami még visz, ha nagyon akarom... szerintem ide már isten középső ujja sem lenne elég, hogy rendet vágjon vele.
.
nem vagyok boldog.
és az sem tesz jót, hogy van egy csomó dolog, amiről nem szabad nem illik nem tudunk nem lehet beszélni.
.
valaki verje mar ki a fejembol ezt a mondatot ami lassan harom oraja loopol a fejemben "neked tenyleg ennyire mindegy es nem szamit hogy hova tart ez a kibaszott kapcsolat?!"