.
ma valahogy
elfogott annak az erzese, hogy tulajdonkeppen boldog vagyok, vagyis elegedett azzal, amim van. most, eppen, itt. hogy egyben vagyok, hogy nem felek, hogy nem elore es nem hatra nezek, hogy egyszeruen csak .jo.lenni. valami biztos.
.
ma valahogy
elfogott annak az erzese, hogy tulajdonkeppen boldog vagyok, vagyis elegedett azzal, amim van. most, eppen, itt. hogy egyben vagyok, hogy nem felek, hogy nem elore es nem hatra nezek, hogy egyszeruen csak .jo.lenni. valami biztos.
.
ó hogy véres fasszal bassza szájba, először le sem esett hogy miért feszül be a légkör, aztán három másodperc múlva elvesztettem a kapcsolatot a külvilággal és próbáltam a kézremegést legalább addig megállítani, amíg átadom a kurva sztiropohárban a bort és a teát, elveszem a pénzt és visszaadom a visszajárót, még szerencse hogy böcsi éppen bent állt és nem egyedül voltam, aztán beállt szembe az asztalhoz és nézett és folyamatosan nézett és én meg kurvára próbáltam magam tartani de csak az pörgött akaratlanul a fejemben, miközben számoltam és mértem, hogy ez az arc milyen közel volt a faszhoz és ez a száj meddig húzta be.
faszoooooooom!! faszom, faszom
persze ha viszonyítani kell, akkor közel sem volt annyira kellemetlen, mint kétezertizenkettőben hajnali háromkor belefutni bonoboba a volton.
meh.
.
utalom az embereket. a harsany es hangos embereket meg kulonosen. azokat akik belemasznak a szemelyes terembe anelkul hogy eszrevennek magukat. utalom azokat az embereket akik folyton jokedvuek, mert ok biztosan hazudnak. utalom azokat akik mindig aktivak es latszolag sosem faradnak el. utalom tovabba azokat is, akik okosabbnak es tapasztaltabbnak hiszik magukat masoknal. utalom a harsany es hangos embereket.
es utalom hogy toluk mindig osszerandul a gyomrom es ramjon az idegi remeges... :((
.
persze
kedvesaranyos
csak éppen kezelni nem tudja
röhögve válaszol és oszt
miközben azon gondolkodik
hogy ez most mi a faszt akar
miközben
valószínűleg
semmit.
.
gondolatok, amiket kurvara szeretnek lenemitani (("szfvar sokkal kozelebb van pbhez mint sopron. raadasul kocsival.")) egyebkent meg egy hete kurvanagy a csond.
.
rengetegsok kezet látok, nagyon furcsa. nem is az arcok vagy a tekintetek, csak a kéz marad meg emberekből. nemtudom mások hogyan csinálják, de nekem csak úgy megy, ha szórakozâsnak fogom fel. önmagam szórakoztatásának. ha komolyan venném, másnap nem tudnék már bemenni. ez persze nem azt jelenti, hogy ne csinálnám lelkiismeretesen.
és azt hiszem kényes vagyok a rendre.
and so it is