.
ez ilyen nezd itt van cukorka a nyitott tenyeremben gyere vedd el nyugodtan durr egy pofon nyulkalsz mit nyulkalsz erte mertel nyulni hogykepzeled budos kolke szituacio. persze csak kicsit.
hat ok ma nem mentem le lasdkivelvandolgod akkor holnap ott inditok nekem ugyan mindegy
talan fel sem fogom hogy mi tortenik.
.
azer' baszdmeg vannak am itt sztorik... csak az a baj, hogy kozben meg mindig itatnak.
valoszinu ezert volt az ejjel olyan brutalis remalmom is. nem ereztem jol magam, egy orvosi varoban ucsorogtem valakivel. tudtam, hogy komoly a dolog es azon izgultam, hogy kibirjam amig beerek a rendelobe. sorra is kerultem de addigra mar szedultem, es nagyon rossz volt a testemben. lattam, hogy az asszisztens beszel hozzam, de nem hallottam semmit a tompa zugason kivul es a latasom is mintha buran keresztul neznek. panikba estem, hogy megsuketultem es akkor jott a tobbi, a rohamba zuhanas elott meeg lattam, hogy elkap az asszisztens, aztan minden darabossa es geometrikussa valt, es hihetetlen sebesseggel kezdett el porogni. szofoszlanyok ertek csak el, latni nem lattam semmit es a legzesem is darabossa valt, hatra kellett feszitenem a fejem hogy a torkom es a nyelocsovem ne gorcsoljon be. kozben az asszisztens mondogatta, hogy nyugi, tudja mi ez, tipikusan a xxx szindroma es a tunetei, (es most annyira kibaszottul massziv dezsavum van, hogy na), es ne izguljak, mert nem lesz jo amit most fog csinalni velem, de biztos hatasos, 'ki kell porgetnie'. Ez annyit tett, hogy spiralban felfele porogtem kurvagyorsan es ahogy feljebb mentunk igy lett egyre rosszabb, mig a vegen, amikor mar azt hittem nem birom tovabb, meg egy kicsit benne tartott majd 'kizuhantam' belole, ugy fogalmazott, hogy ledobott. es valoban, a roham elmult, es bar gyenge voltam, de a latasom es a hallasom is visszatert es a mozgasom mar kordinalt volt legalabb. viszont borzaszto panikban, hogy ez most miafasz volt. na es erre ebredtem meg, viz kivert, mintha mashonnan jottem volna, aztan utana visszalvaskor azt almodtam, hogy ezt almodom megegyszer. meg azt, hogy medence tetejen kell lebegnem, de nem tart a viz es el kell rugaszkodnom a szeletol, latom a feliratot hogy nyolc meter, haton befele es aztan epp annyi erom van csak, hogy visszamenjek a korlatig, mielott a fejem is a viz ala kerul. feher uszoruhaban vagyok.
ilyen lehet az epilepszias roham?!
.
vagy megis ugy vegzem mint andrea, mert azota nem volt rajtam melltarto, amiota itt vagyok. bar van kulonbseg, kevesebbet beszelek es negy fokban azert nem csak egy csonaknyaku ing van rajtam.. na es feher helyett fekete. na de akkoris.
a rudtancos sztorival meg aztan tokeletes.
.
igencsak jo otlet volt ez a forro csipos-savanyu leves, mert szerintem minden maradek alkoholt azonnal lebontott, viszont a gombadarabokkal meg nem voltam kepes elszamolni magammal szemben... talan az a szerencse, hogy annyira forro volt, hogy nem ereztem mit nyelek.
na a gecit is igy kene.
.
"na mi van, orsika? ugye tudod, hogy a fél falu neked szurkol és aggódik? mert bolondok vagytok mindketten, mint mi itt mindannyian." awwww, I think I've found a real home...
es akkor most egy rendkivul personal post kovetkezik, ugyhogy mindenki gondolja at, mielott tovabb olvas, hogy tenyleg erdeklik-e az eletem legintimebb reszletei, kulonos tekintettel a fizikalis mivoltomra.
merthogy a helyzet az, hogy emlekszem ra, nyar volt es en eppen esztergomban, kivetelesen nem egyedul, szoval talan a tizenkettohoz nagyon kozel, amikor egy nap intenziv, de nem elviselhetetlen fajdalom jott ram lent es inkabb neveznem kellemetlennek, mint abnormalisnak. ket napig tartott es a valtozas szembetuno es kenyelmetlen, mar ott tartottam, hogy elmondom valakinek, talan nagyanyamnak. de vegulis harmadnapra a fajdalom elmult, a valtozas viszont allandosult, es nagyjabol ekkortol van az, hogy a labiam olyan, amilyen es akkora, amekkora. sokaig nem tudtam vele megbaratkozni, sokaig - mar boven azutan, hogy fiuk voltak az eletemben - nem volt az tema, hogy hogyan nezek ki. aztan jott valaki, aki megerttette velem es tudatositotta, hogy az, ami van, ugy, ahogy van, gyonyoru. emiatt sosem lehetek eleg halas neki. meg magamnak, amiert el tudom fogadni es szeretni is azt, amilyen vagyok. ott, igy.
.
na most már tényleg kezdem magam meglehetősen kellemetlenül érezni.
