.
nem lehetne csak egy napot, egyetlenegyet kötözködés, baszogatás, kritizálás, sértődés, hazugságok, elhallgatások, trükközés, sírás és bosszúság nélkül eltölteni? nem lehetne? mert ez engem olyan nagyon fáraszt, annyira-de-nagyon... és emiatt senkinek sem lesz jobb. és nem, a megoldás nem az, hogy 'you know what, I won't tell you then anything anymore' - drága, forgalommal szemben rohansz a csúcsforgalomban!
.
kísértetiesen emlékeztet kétezernyolc decemberére.
valamint isten nem bottal ver, de akkor se kívánd más szamarának a halálát, mert lehet, hogy a tied döglik meg, és akkor nekem is szomorúnak kellene lennem és aggódnom, mert jaj, ováriCISZTA, persze hogy nekem van-e bajom, azt a halál sem szarja le, sőt, lehetőleg ne hisztizzek, ne vágjak pofákat, ne legyenek igényeim, ne is szóljak, és akkor azt nem is említem már, hogy mekkora gerinc kell ahhoz, hogy több embernek is folyamatosan hazudjuk az arcába, miközben ostobának nézzük őket és az orruk előtt csináljuk mindezt.
mostanra már a legkisebb billentyűkattanásra is befeszül az összes inam.
a legjobb helyen vagyok, itt aztán tényleg senki sem boldog
let's join our fast-growing team!
.
"
- do you consider us as friends?
- what do you think?
- are we friends?
- no. we are more than friends.
"
és akkor gondoljak, amire akarok
.
ma találtam a sharmoutában egy csodaszép mélykék üveggolyót, amíg a banknál várakoztunk.
