.
zsák a foltját mindigis,
én meg mivel fingom nincs semmiről ebben az életben, mindig inkább oda jutok, megúszásképpen, hogy vagy egyedül vagy semmit, hogy aztán nyíghassak, hogy bezzeg engem senki...
kibaszott lécemet tologatom magasra, hogy alatta sírjak miért nem érem el.