.
meg ugyan a mai napig végig tudnék ugrálni egy prodigy koncertet önfeledten ordítva, de attól még ez már sosem lesz ugyanaz, mint ami kettőezertízben és előtte volt...
.
meg ugyan a mai napig végig tudnék ugrálni egy prodigy koncertet önfeledten ordítva, de attól még ez már sosem lesz ugyanaz, mint ami kettőezertízben és előtte volt...
.
dezsavük, de a legrosszabb legfurcsább mégis azt látni, hogy egy párhuzamos világegyetemben, ha az idő nem egy, hanem tér, hogyan nézne ki mindez.
.
vegyük észre:
"szexi a szetted"
vagy
"szexi vagy ebben a szettben"
vagy csak én akadok fenn ilyeneken
.
georges-ot két dolog miatt nem kedvelem és nem is fogom soha:
1. mert belga
2. mert ... azért.
.
a magassarkúban való közlekedést egészen erősen párhuzamba tudom állítani a mindennapos hosszútávú, bakancsban való gyaloglással - szinte sírsz, amikor fel kell venned, mert az ujjacskáid sikoltanak a térért és levegőért, aztán kis idő múlva megszokod, észre sem veszed szinte (leszámítva az alattomos, olykor-olykor belenyilalló fájdalomszerűséget, amit inkább csak jelzésnek hívnék), majd pár óra elteltével a felvételkor érzett fájdalom megháromszorozódik, és nem csak a lábfejed, de az egész lábad hosszában betontömbbé változik és viszketsz a bőröd alatt az érzéstől... ilyenkor két dolgot lehet tenni, a végeredmény ugyanaz: továbbra is fájni fog. az egyik, hogy leveszed, kiszabadítod a lábfejeket, vársz egy kicsit és kezded előről, a másik, hogy nem veszed le, megállsz, megpróbálsz nem terhelni rá, majd mész szépen tovább és megpróbálsz nem gondolni rá. kitűnő fókuszgyakorlat.
mindez nem vonatkozik a hátizsákcipelésre, ott a legjobb tanácsom az, hogy csak akkor vedd le, ha nagyon muszáj, ha legalább egy órára megállsz, és kell belőle valami, vagy amikor megérkeztél...
különben jó lábaim vannak mindkettőben, kár, hogy ezt sem magamnak sem másnak nem hiszem el.
a kétezerhatban vett gyerekfarmer még mindig jó rám és hordható méretű... semmit sem nőttem azóta.
.
Blackfield - Cloudy Now
...
We gotta get out of here
It's cloudy now
We are a fucked up generation
It's cloudy now...
.
az a pont, amikor realizálod, hogy neked ebben az életben soha nem lesz már gyereked, holott épp most értél el arra a pontra, hogy időszerűnek érzed és alkalmasnak rá magad...
ja, mondtam már, hogy gyűlölöm az életem?
.
"
... (előzmények) ...
- na gyere ide... ne így, rendesen, megölellek
- wow, hogyhogy? aha, biztos csak azért, mert szóvá tettem, ugye?
- nem, dehogy, ahh (sértődés határán)
aztán alig tíz perc múlva kiderült, hogy miért. perszehogy nem miattam...
"
.
nem hiszem, hogy messzire jutnának az indiai óceánban, mert nem tudok akkorát dobni, hogy messzire kerüljenek, és a hullám mindig kifelé mossa a dolgokat, de már nincsenek nálam... és minden várakozás ellenére sem felszabadultságot, sem megkönnyebbülést nem érzek. úgy látszik, nálam nem ez a dolgok megoldásának a módja. a teher attól még velem marad...
...
Figy. Nem mondtam, h ugorj.... csak megkerdeztem, merre
.
Szuper, hogy egyetlen kerdesre sem birtal valaszolni...
.
Tenyleg érdekel, h mi van veled. De az tuti hogy nem akkora intenzitással mint régen...
Meg most mit nyomuljak, ha a kozelben sem vagyok/vagy. Kulonben Szép napot xx
.
whenever there's a will, there's a way...
.
True
Would you?
.
definitely
.
How
How? Slow / hard?
.
in my own way...
.
.
buzikurvaanyád blog.hu, amikor mentés nélkül törlöd az egész bejegyzést (hogy hozzátegyél még az amúgy is szopóágas napomhoz)
.
vannak azok a napok, amikor minden elbaszódik, természetesen egyszerre, és te semmit nem tudsz tenni, na olyankor a síkidegtől robbanni tudnék. mint például most.
isten nem bottal ver, de a faszom az egészbe, nem?