.
hm.
.
nagyon jó lenne végre megint önfeledten és boldogan, olyan igazit nevetni
együtt - valakivel
Szólj hozzá!
.
először egyébként arany jánost, a balladáit, anyám hónapokon keresztül olvasta fel nekem őket amikor olyan négy-öt éves voltam.
aztán szabólőrincet, nagynéném polcáról vettem le tizenegy évesen a két kötetes összest, egy évig le sem jöttem róluk.
majd jött pilinszky, tizenöt évesen, az első szerelemmel.
innen nem volt már megállás.
Szólj hozzá!
.
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szive a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedűl lett.
Nem szabadúl már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakitás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Egy titok margójára
Takard le jól, mit elkövettél,
és élj utána szabadon, akár
egy sikeres merénylő. Tetted
kendő alatt, nélküled is megél,
majd túlnő rajtad, meghalad,
alig először, később azután
gyereksirásként, mint a végitélet,
mikor a bárány elkiáltja magát.
Címkék: pilinszky tz memos
Szólj hozzá!
.
amugy osszel tok oke volt. ilyen dolgok mindig kovetkezetesen nyar vegen-osszel tortentek velem. de februar van! a februarjaim nyugodtak es uresek voltak mindig, elsimult vizfelszinnel!
anyam, azert azok a megerzesek sosem csalnak meg... (jarjak a megerzesimmel? hahaha.)
Szólj hozzá!
.
na asszem ennyire sem lettem még soha átbaszva... két teljes hónap? majdnem három?!
