... we get the whole spectrum in every Bubble.

.

hello
HELLO!

"...At first, I'd try to explain that it's not really negativity or sadness anymore, it's more just this detached, meaningless fog where you can't feel anything about anything — even the things you love, even fun things — and you're horribly bored and lonely, but since you've lost your ability to connect with any of the things that would normally make you feel less bored and lonely, you're stuck in the boring, lonely, meaningless void without anything to distract you from how boring, lonely, and meaningless it is. ... It's a strange moment when you realize that you don't want to be alive anymore. If I had feelings, I'm sure I would have felt surprised. I have spent the vast majority of my life actively attempting to survive. Ever since my most distant single-celled ancestor squiggled into existence, there has been an unbroken chain of things that wanted to stick around. ... And every direction was bullshit for a really long time, especially up. The absurdity of working so hard to continue doing something you don't like can be overwhelming. And the longer it takes to feel different, the more it starts to seem like everything might actually be hopeless bullshit. ..."

tökéletes leírása a dolognak, minden pontján hibátlan.

.

azt álmodtam
hogy gyereket szültem, természetesen egyedül, az apja nélkül, és nem ment nehezen, illetve az van, hogy kitörlődött álmomban a memóriámból a folyamat, a fájások és az események, csak elmondásból tudom, hogy öt óra alatt megvolt a gyerek, szép formás rózsaszín és teljesen olyan, mint én, aztán boldogan mászkáltam vele a faluban és a strandon fel-alá györökön a legnagyobb természetességgel... nem volt para.

ma hallottam, hogy a fájások felerősítésére okszitocint injekcióznak be.
na már csak emiatt sem fogok én soha szülni, tekintve, hogy a szervezetem semelyik része nem képes ilyen anyagot termelni.
ja és "fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet. stresszoldó hatása van." hát ennél több bizonyíték nekem már nem is kell.

.

:

.

lars von trier, a kurvaanyád, hát hogy lehet ilyen filmet csinálni, hogy ennek örömére azt álmodhassam, hogy egy atomerőmű (egészen pontosan az álmomban nuclear plant-ként szerepelt) van a nagyváros szélén, és jön a vihar meg a világvége, és egy kurvanagy villám csap az egészbe, amitől az atom az egész várost elsöpri, velem együtt...
aztán másnap, gondolom mindezt ellensúlyozandó, johhny depp volt szerelmes belém (szerencsére sokkal jobban nézett ki, mint igazából), és nagyon aranyosan és kedvesen udvarolt és próbált meg randevúra hívni - ugyanabban az épületben laktunk, csak ő egy emelettel feljebb, de a lépcsőházban mindig összefutottunk - azthiszem talán még csókolóztunk is, és határozottan emlékszem a picit gacsiba, de nagyon szép és fehér, erős fogaira.

.

"és

megmagyarázzák, hogy nem is olyan rossz, csak én látom sötéten, és hogy az a bajom, hogy csak rinyálok ahelyett, hogy feltalálnám magam, és a kicsi jónak is örülni kell, a nagy szarról meg nem venni tudomást, vagyis persze nem ignorálni, csak nem hagyni hatni, és miért nem alkalmazkodok a helyzethez, az a bajom, mert pálinka, bor, sör mindig lesz, hát istenem, a cigi drága, de akkor majd sodorjuk, úgy jobban kijön, és különbenis, van, ahol még ennél is sokkal rosszabb.

és nekem tényleg ennek kellene akkor örülnöm?"

.

valamint eldarálták az egész szhely-bgyörök útvonal legjobb szakaszát a sárvári elkerülőnél, ezekután akkor már miért éljek tovább?

.

bravo, Cyndi Lauper

.

na.
amit a még annál is jobban nembírok, az
a kibaszott hideg
fázni
a jégcsap ujjak
a piros, fagyott orr
a mindig fújó hideg szél
a zokniba-cipőbe csomagolt síró lábfejek
a belassulás
és a tér- és időérzék teljes elvesztése

.

genetikailag hiányzik belőlem az okszitocin-termelésért felelős minden.